Amikor egy anyagot befecskendeznek a szervezetbe, fontos tudni, hogy hová kerül - a biodisztribúciót.
A közelmúltban kérdések merültek fel a Pfizer Covid-19 vakcinájának biodisztribúciós vizsgálataival kapcsolatban. Az interneten felbukkant egy japán biodisztribúciós tanulmány a Pfizer Covid-19 vakcinájáról, amely szerint a vakcina nagymértékben eljutott a petefészkekbe, ami meddőséget okozhat. Ez ellentétben áll a jelenlegi vélekedéssel, miszerint az mRNS-vakcina gyorsan lebomlik a karban történő beadás helyén, ami azt jelenti, hogy nem oszlik el más szervekben.
Mit mutattak a Pfizer kezdeti biodisztribúciós vizsgálatai? Mennyi ideig van jelen a vakcina a szervezetben az oltás után? Milyen szervekben található meg a vakcina? Miért most merülnek fel ezek a kérdések? Mi a klinikai eredmény?
A CDC szerint: "A fehérjedarab elkészülte után a sejt lebontja az utasításokat és megszabadul tőlük. "** A Pfizer vakcina adatainak japán dokumentációja azonban biodisztribúciót mutatott a helyi injekció beadásának helyén túl, a legnagyobb eloszlás a petefészkekben volt 48 órán belül. Miért ez a zűrzavar? Mi a valódi igazság?
Azt hittem, hogy ez egy könnyen megírható blog lesz, vágott és száraz. Megkeressük az eredeti kutatást, és továbblépünk! Nem egészen. Ez volt az egyik legnehezebben megírható blog számomra, és ezért nem kaptatok blogot a múlt héten! Az a szándékom, hogy tényeket közöljek, nem pedig feltételezéseket vagy véleményeket. A könnyebb olvashatóság érdekében kiemeltem a fontos pontokat.
Miután 20 órányi kutatást töltöttem, az internetes keresés során megállapítottam, hogy a Pfizer, a Moderna vagy a J és J által végzett mRNS-vakcinákról nem jelentek meg állati biodisztribúciós tanulmányok.
Mivel nem hittem kutatásom eredményének, segítséget kértem a Pennsylvaniai Állami Egyetem Anyagkutató Intézetében dolgozó PhD-s barátaimtól. Ők megerősítették, amit találtam. Az mRNS-vakcinák állatokban történő biodisztribúciójáról nem találni az interneten közzétett kutatási adatokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem végeztek állatkísérleteket. Ez csak azt jelenti, hogy a tanulmányok nem érhetők el az internetes keresés során.
Az interneten nem elérhető információkra válaszul 27 neves egészségügyi szakértő és tudós 2021. június 1-jén állampolgári petíciót nyújtott be az FDA-hoz, amelyben azt kérik, hogy a megfelelő farmakokinetikai és biodisztribúciós biztonsági tanulmányokat hozzák nyilvánosságra vagy végezzék el a vakcinagyártók. A petíció és az azt alátámasztó dokumentumok letölthetők az FDA honlapjáról itt: https://www.regulations.gov/docket/FDA-2021-P-0521/document
A Pfizer vakcina biodisztribúciójára vonatkozó, állatkísérletekben nyert információkra azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hivatkozott a Pfizer által megküldött mRNS-vakcina adatainak felülvizsgálata során. Ez az információ megtalálható az interneten, ami arra enged következtetni, hogy igen, a Pfizer végzett biodisztribúciós vizsgálatokat állatokon. Megadom a technikai változatot, hogy a saját szemével láthassa az EMA által felülvizsgált tényleges adatokat. https://www.ema.europa.eu/en/documents/assessment-report/comirnaty-epar-public-assessment-report_en.pdf
Az EMA által hivatkozott tanulmányok többsége nem érhető el az interneten, de kérhető, ahogyan azt a polgári petíció is tette.
Az EMA felülvizsgálja a Pfizer Covid-19 vakcina állati biodisztribúciós tanulmányának adatait.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Unió (EU) egyik, a gyógyszerek értékeléséért és felügyeletéért felelős ügynöksége.
2021. február 19-én az EMA az alábbi értékelő jelentést írta a Pfizer által kifejlesztett Covid-19 mRNS vakcináról.
"Biztonsági farmakológiai vizsgálatok
A BNT162b2-vel nem végeztek biztonsági farmakológiai vizsgálatokat.
A kérelmező erre hivatkozik, mivel azokat a WHO irányelve (WHO, 2005) szerint nem tartják szükségesnek.
Ezenkívül az ismétlődő dózisú toxikológiai vizsgálatok során nem jegyeztek fel létfontosságú szervfunkciókra vonatkozó megállapításokat. Így a biztonsági farmakológiai vizsgálatok hiányát a CHMP, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága jóváhagyja.
Farmakokinetika
A BNT162b2 vakcina-jelölt hatóanyaggal nem végeztek hagyományos farmakokinetikai vagy biodisztribúciós vizsgálatokat.
A PF-07302048_06 Jul 20_072424 vizsgálatban a kérelmező minősített LC-MS/MS módszert alkalmazott a két új LNP-exipiens mennyiségi meghatározásának támogatására.
o LNP=LipoNanoParticle, amely az mRNS-t hordozza.
o Az LC-MS/MS folyadékkromatográfia tandem tömegspektrometriával.
A bioanalitikai módszerek megfelelőnek tűnnek.
Amikor rákerestem a PF-07302048 (BNT162 RNS-alapú COVID-19 vakcinák) C4591001-es protokollra, nem találtam említést a biodisztribúcióról, csak a következőket állapítottam meg a 72/147. oldalon:
8.5. Farmakokinetika A farmakokinetikai paramétereket ebben a vizsgálatban nem értékelték.
8.6. Farmakodinamika A farmakodinamikai paramétereket ebben a vizsgálatban nem értékelték.
8.7. Genetika Genetikát (meghatározott elemzések) ebben a vizsgálatban nem értékelték.
8.8. Biomarkerek A biomarkereket ebben a vizsgálatban nem értékelik. "***
Az EMA azonban az alábbiakban hivatkozott a PF-07302048 vizsgálatra és annak biodisztribúciós eredményeire:
"Egy LNP-formulált luciferáz helyettesítő riporter biodisztribúciója":
(Vagyis a vakcina tényleges mRNS-része helyett egy luciferin-fehérjét helyeztek el. A luciferin használata egy termék biodisztribúciójának követésére bevett gyakorlat. Gyakorlatilag nem magát az mRNS oltóanyagot követik, hanem azt, hogy az LNP konténer-luciferin hova megy, mint helyettesítő anyag, hogy megértsük, hova mehet az mRNS. Ezt fontos megérteni).
"Az LNP-formulált módosított RNS biodisztribúciójának meghatározása érdekében a kérelmező két különböző, nem GLP (helyes laboratóriumi gyakorlat) szerinti vizsgálatban, egereken és patkányokon vizsgálta a módosított RNS eloszlását,
o meghatározta a BNT162b2-ben használt, azonos lipid-összetételű LNP-vel formulált luciferáz-szurrogátum modRNS biodisztribúcióját (egér vizsgálat).
o vagy egy [3H]-jelölt lipid nanorészecske-mRNS formuláció biodisztribúcióját (patkányvizsgálat).
Az egérvizsgálatban csoportonként három nőstény BALB-c egeret használtak, és a luciferáz fehérje expresszióját in vivo biolumineszcencia-leolvasással határozták meg egy In Vivo Imaging System (IVIS) segítségével, a luciferáz-szubsztrát luciferin beadását követően.
A leolvasásokat 6, 24, 48, 72, 6 és 9 órával a jobb és bal hátsó láb jobb és bal hátsó lábába adott IM injekciót követően (tervezett klinikai útvonal) végeztük el, egyenként 1 μg (összesen 2μg) LNP-formulált luciferáz RNS-t.
Az in vivo luciferáz-expressziót különböző időpontokban az injekciós helyeken és a máj régiójában észleltük, ami a májba való elvezetést jelezte.
Amint az egy mRNS-termék esetében várható volt, a luciferáz expresszió átmeneti volt és idővel csökkent.
A luciferáz jelek az injekciós helyeken, amelyek valószínűleg az injekciós helyeket elvezető nyirokcsomókban való eloszlást tükrözik, az injekció beadása után 6 órával tetőztek, a pufferkontroll állatokhoz képest körülbelül 10 000-szeres jelekkel.
A jel lassan csökkent az első 72 órában, majd 6 és 9 nap elteltével a jelek tovább gyengültek, körülbelül a pufferkontrollal injektált állatoknál kapott jelek 18 és 7-szeresére.
A máj régióból származó jelek az injekció beadása után 6 órával tetőztek, majd 48 órával az injekció beadása után háttérszintre csökkentek.
A máj expressziója szintén alátámasztja a patkányok PK-vizsgálatából származó adatokat és a patkányok ismételt adagolású toxikológiai vizsgálatának megállapításait, amelyek reverzibilis májvakuolációt és megnövekedett GGT-szinteket mutattak.
"A biodisztribúciót patkányokon is vizsgálták radioaktívan jelölt LNP és luciferáz modRNS alkalmazásával (185350-es vizsgálat)."
"Az 50 μg mRNS egyszeri dózisának 48 órás IM injekciója során a vérben, plazmában és kiválasztott szövetekben való eloszlást mérő radiocímkézési adatok érzékenyebbnek tekinthetők, mint a biolumineszcens módszer, és szélesebb biodisztribúciós mintázatot jeleznek, mint amit a biolumineszcenciával megfigyeltek.
48 óra alatt az injekció beadásának helyéről a legtöbb szövetbe történő eloszlás történt, a szövetek többségében alacsony radioaktivitás-szintet mutatva.
A radioaktivitás a legtöbb szövetben már az első időponttól (0,25 óra) kimutatható volt, és az eredmények alátámasztják, hogy az injekció beadási helye és a máj a fő eloszlási helyek.
A legnagyobb átlagos koncentráció mindkét nem esetében az injekció beadásának helyén maradt fenn minden egyes időpontban.
A legtöbb szövetben alacsony radioaktivitást mutattak ki, a legnagyobb szintet a plazmában észlelték az adagolás után 1-4 órával.
48 óra alatt a megoszlás főként a májban, a mellékvesékben, a lépben és a petefészkekben volt megfigyelhető, a maximális koncentrációkat 8-48 órával az adagolás után figyelték meg.
A radioaktívan jelölt LNP+modRNS teljes visszanyerése (az injekció beadott dózis %-ában) az injekció beadásának helyén kívül a májban volt a legnagyobb (akár 21,5%), és sokkal kisebb volt a lépben (≤1,1%), a mellékvesékben (≤0,1%) és a petefészkekben (≤0,1%).
Az átlagos koncentrációk és a szöveti eloszlási mintázat nagyjából hasonló volt a nemek között.
Az ismételt adagolású toxicitási vizsgálatokban (38166. és 20GR142. vizsgálat) a petefészkekben nem találtak a vakcinával összefüggő makroszkópos vagy mikroszkópos leleteket.
és a DART, Developmental and Reproductive Toxicology (fejlődési és reprodukciós toxikológia) vizsgálatban sem azonosítottak a termékenységre gyakorolt hatást. "*.
A lényeg az, hogy az mRNS Covid vakcinákat az FDA még kísérleti stádiumban lévőnek tekinti, mivel a kutatások még folynak. Nem áll rendelkezésünkre az összes állati vagy klinikai adat, amely az mRNS-vakcinák hosszú távú biztonságosságának teljes körű értékeléséhez szükséges. Az mRNS-vakcinákkal kapcsolatos számos kérdésre nem fogjuk tudni a végleges választ legalább 2022-ig, vagy talán még tovább.
Az emberek továbbra is gyűjteni fogják a vakcinát támogató bizonyítékokat, és az emberek továbbra is gyűjteni fogják a vakcina elleni bizonyítékokat. Végső soron ebben a helyzetben ez egy személyes döntés, amely a haszon és kockázat arányát veszi figyelembe. Ha bármilyen döntés meghozatala nehéz, az általában azért van, mert az ember nem rendelkezik elegendő információval.
További szép napot kívánok! Dr. D