A kereszténység bűnei: eretnekek legyilkolása

Eretnekek Már 385-ben a spanyol Priscillanust és hat követőjét fejezték le a németországi Trierben. Manicheai eretnekség: egy őskeresztény szektát, amely gyakorolta a születésszabályozást, óriási hadjáratok során mészárolták le szerte a Római Birodalomban 372 és 444 között. Több ezer áldozat. Albigensek: Az első keresztes hadjárat során más keresztényeket is lemészároltak. Az albigensek jó keresztényként tekintettek magukra, de a római katolikus szabályokat, adókat és a születésszabályozás tiltását nem fogadták el. Az erőszak kezdete: III. Ártatlan pápa parancsára 1209-ben. Bezirs-t (ma Franciország területén) 1209. június 22-én elpusztították, minden lakóját lemészárolták. Még olyan katolikusokat is megöltek, akik nem voltak hajlandók eretnek barátaik, szomszédjaik ellen fordulni. 20.000-70.000 halott. 1209. augusztus 15-én Carcassonneban ezreket mészároltak le. Több más város is hasonló sorsra jutott. A következő 20 évnyi háború során majdnem minden Kathart (Languedoc, a mai dél-Franciarország akkori lakosságának felét) kiirtották. A háború végezte (1229) után pár évvel (1232) megalakult az Inkvizíció, hogy felkutassa és elpusztítsa a megmaradt és bujkáló eretnekeket. Az utolsó Kathart 1324-ben égették el máglyán. Csak a kathar eretnekek kiirtása 1 millió áldozatot számlál. Más eretnekségek: waldéziai, paulkiánus, runkárianus, jozsefita és sok más. Legtöbbjüket kiirtották. Legalább százezer áldozat. Torquemada, spanyol inkvizitor egyedül 10.220 ember elégetéséért felelős. John Huss-t, a pápai esendőtlenség és bűnbocsánat kritikusát 1415-ben égették el máglyán. B. Hubmaier egyetemi professzort 1538-ban máglyán égették el Bécsben. Giordano Bruno, dominikánus papot hét évnyi rabság után égették el máglyán, a római Campo dei Fiori-n, 1600. február 17-én.