A kereszténység bűnei: missziók és keresztesháborúk

Missziók

Károly császár (Charlemagne) 782-ben 4500 szászt fejezett le, akik nem akarták felvenni a kereszténységet.
Steding parasztjai megtagadták a fojtogató egyházi adók fizetését: kb. 5000-11000 férfit, nőt és gyermeket mészároltak le közülük 1234. május 27-én a németországi Altenesch közelében.
1456: Nándorfehérvári csata: 80.000 törököt mészároltak le.
A 15. századi Lengyelországban 1019 templomot és 17987 falut raboltak ki a Rend Lovagjai. Áldozatok száma ismeretlen.
A 16. és 17. századi Írországot angol csapatok “pacifizálták és civilizálták”, ahol “vad írek”, “oktalan bestiák éltek az isten és a jómodor ismerete nélkül, a javak, marhák, nők, gyermekek és egyebek közösségében.” Egy bizonyos Humphrey Gilbert nevű katona, Sir Walter Raleigh féltestvére elrendelte, hogy “ezeknek a fejeit (vagy bármi másukat), akiket ezen a napon megöltünk, le kell vágni a testükről, és az út két oldalára kell kifektetni.” Ennek hatására az írek úgy civilizálódnak, hogy “az emberekre hat a nagy terror, mikor meglátják az út mellett a halott apáik, testvéreik, gyermekeik, szomszédjaik és barátaik fejeit.”
Kelta írek tízezrei estek áldozatul a mészárlásnak.

Keresztes háborúk (1095-1291)

Első keresztes háború: 1095-ben II. Orbán pápa parancsára.
1096. június 24-én Magyarországon, Zimonyban ezreket mészároltak le,
1096. június 12-én Mosonban ezreket mészároltak le.
1096. szeptember 9 és 26 között Nikaibán ezreket mészároltak le.
1098 januárjáig 40 fővárost és 200 erődöt foglaltak el (a mészárlás adatai ismeretlenek).
1098. június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le.
1098. június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nők és gyermekek is). Itt a keresztények “mást ártalmat nem okoztak a nőknek, mint hogy a kardokat átdöfték a hasukon” – mondja a keresztény krónikás a chartres-i Fuclher.
1098. december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt “a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit” – írja Albert Aquensis krónikás.
1099. június 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, több mint 60.000 embert öltek meg (zsidókat, muszlimokat, férfiakat, nőket, gyermekeket). Egy szemtanú szavai szerint: “Salamon temploma előtt akkora mészárlás volt, hogy az embereink bokáig gázoltak az ellenségeink vérében”, aztán pedig “boldogan és örömtől könnyezve meneteltek embereink a Megváltónk sírjához, hogy dicsérjék és leróják tiszteletüket.”
Tyre érseke szemtanúként ezt írta: “Lehetetlen volt borzalom nélkül nézni a mészárlást; mindenhol emberi testrészek feküdtek, és az egész talajt a lemészároltak vére fedte. Nem csak a minden irányba szétszórt fejetlen testek és megcsonkított törzsek látványa keltette a borzalmat azokban, akik látták ezt. Sokkal szörnyűbb volt rámeredni a győztesekre, akikről tetőtől talpig csöpögött a vér. Bárki aki rájuk nézett, elborzadt. A jelentések szerint csak ebben a templomban egyedül tízezer hitetlen pusztult el.”
Aurai Eckehard, keresztény krónikás megjegyezte, hogy “még a következő nyáron is a rohadás szaga szennyezte egész Palesztina levegőjét.”
Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
1099. augusztus 12.: Askaloni csata: 200.000 hitetlent mészároltak le “Jézus Krisztus urunk nevében”.
Negyedik keresztes háború: 1204. április 12-én Konstantinápolyt kifosztották, az áldozatok száma ismeretlen, több ezer, sokuk keresztény.

A többi keresztes háború nem részletezve: Akkon elestéig (1291) 20 millió halott (csak a Szentföldön és az Arab/Török térségben).

Megjegyzés: Minden adat kortárs keresztény krónikák alapján. A fenti gyilkosságokat, népirtásokat a keresztre hivatkozva és Jézus nevében követték el a keresztények, ami eleve égbe kiáltó aljasság.

Orbán és a sunyi aljas egyházak amikor védelmükbe veszik a keresztényeket többek között ezeket az aljasságokat, népirtásokat is védik. Jelenleg ők nyúzzák és irtják a magyarokat és köpködik Európát holott a magyar és európai adófizetők pénzeit lopják el napi szinten.